Egy érző ember belső dilemmája
Van egy pillanat, amit csak azok értenek igazán, akik szívből élnek.
Amikor valaki segítséget kér.
Amikor meglátod a fáradtságot a másik szemében.
Amikor érzed, hogy egy beszélgetéssel, egy mondattal, egy csendes jelenléttel könnyebbé tehetnéd az életét.
És mégis… nemet kellene mondanod.
És ez fáj.
Nem felszínesen.
Hanem mélyen, ott, ahol az együttérzés lakik.
Azoknak fáj a „,nem”, akik kapcsolódásból élnek
Kívülről egyszerűnek tűnik.
„,Csak húzz határokat.”
„,Tanulj meg nemet mondani.”
„,Gondolj végre magadra.”
De van egy embertípus, akinek ez nem technika kérdése.
Hanem identitás.
Mert amikor segíteni akarunk, nem szerepet játszunk. Nem megfelelni próbálunk. Nem elismerést keresünk.
Egyszerűen ilyenek vagyunk.
Látjuk a fájdalmat, és reagál a szívünk.
Érezzük a hiányt, és adni akarunk.
Megérezzük a másik törékenységét, és ösztönösen tartani szeretnénk.
Ezért a „,nem” nem csak egy szó.
Olyan, mintha önmagunk egy részét tagadnánk meg.
A segítő paradoxona
Sok érző ember nem azért ad sokat, mert erősebb másoknál.
Hanem mert egyszer pontosan tudta, milyen az, amikor senki nem volt ott.
Akik gyerekként kevés figyelmet, biztonságot vagy megértést kaptak, gyakran felnőttként azzá az emberré válnak, akire akkor szükségük lett volna.
Ők azok, akik:
- meghallgatnak akkor is, amikor fáradtak,
- ott maradnak akkor is, amikor mások már elmentek,
- és akkor is érteni próbálnak, amikor őket nem értik.
Ezért fáj nemet mondani.
Mert nem egy kérésnek mondanak nemet, hanem annak a lehetőségnek, hogy valaki egyedül maradjon.
Amikor az adás már sebez
Van azonban egy pont, amiről ritkán beszélünk.
Az adás is tud fájni.
Nem akkor, amikor szívből jön.
Hanem amikor egyoldalúvá válik.
Amikor mindig te értesz, de téged nem értenek.
Amikor mindig te tartasz, de téged senki nem tart meg.
Amikor észrevétlenül elfogy benned az erő.
Ilyenkor a ,„nem” már nem elutasítás.
Hanem önvédelem.
És sok érző ember itt téved el, mert azt hiszi, a határhúzás szeretetlenség.
Pedig éppen az ellenkezője.
A valódi szeretet nem önfeladás
A szeretet nem azt jelenti, hogy kiüríted magad másokért.
Nem azt jelenti, hogy mindig elérhető vagy.
És nem azt jelenti, hogy minden sebet neked kell begyógyítanod.
Az egészséges szeretetben két ember ad.
Nem egyik menti meg a másikat.
Amikor nemet mondasz, nem veszíted el a jóságodat.
Megőrzöd azt, hogy később is tiszta szívből tudj adni, ne kimerülésből.
A legnehezebb felismerés
Nem mindenkit neked kell megmentened.
És nem mindenki tud kapcsolódni ahhoz a szeretethez, amit te hordozol.
Ez nem kudarc.
Nem elutasítás.
És főleg nem azt jelenti, hogy túl sok vagy.
Csak azt, hogy a szíved mélységéhez nem mindenki érkezett még meg.
Amikor a „,nem” valójában egy ,„igen”
A „nem” néha ezt jelenti:
igen önmagadra,
igen a határaidra,
igen arra az életre, ahol nem csak adsz, hanem kapsz is.
És egyszer majd találkozol valakivel, aki nem csak elfogadja az adni vágyó szívedet…
hanem melléd áll, és ugyanazzal az erővel ad vissza.
Akkor rájössz:
nem kevesebbet szerettél.
Hanem végre önmagadat is beleengedted a szeretetbe.
Bátor Változás 
Leave a comment