Ünnepi üzenet nőknek, akik túl sokat visznek

Létezik egy különleges fajta erő, amit a világ gyakran észre sem vesz.
Nem hangos.
Nem kér elismerést.
Nem jár taps.

Ez az erő csendben él a mindennapokban.
A reggeli készítésben.
A túlórában.
A vigasztalásban.
A mosolyban akkor is, amikor belül vihar tombol.

Ez az az erő, amit te hordozol.
És amit túl gyakran természetesnek vesznek.

Te vagy az, aki tartja magát.
Aki nem omlik össze, mert másoknak szükségük van rád.
Aki szeret, miközben közben megfeledkezik önmagáról.
Aki mosolyog, amikor a szíve kiáltana.

És most itt az ünnep.
A csillogás. Az ajándékok. A szeretet időszaka.

De hadd kérdezzelek meg valami egészen egyszerűt, mégis fontosat:

Mikor ajándékoztad meg utoljára önmagadat?

---

Nem kell mindig erősnek lenned

Nem kell mindig mindent összetartanod.
Nem kell mindig válaszolnod.
Nem kell mindig megfelelned.
Nem kell mindig helytállnod.

Nem attól vagy értékes, hogy mennyit adsz másoknak.
Akkor is értékes vagy, amikor megállsz.
Amikor leülsz.
Amikor nem csinálsz semmit.
Amikor nem cipelsz senkit, csak önmagadat.

A pihenés nem gyengeség.
A lelassulás nem lustaság.

👉 A pihenés az önszeretet egyik legőszintébb formája.

---

Látlak téged

Látom benned azt a lelket,
aki annyit ad, hogy néha már nincs is kinek adnia.
Aki belülről próbál erős maradni, mert nem akar terhelni másokat.
Aki mélyen szeret, akkor is, amikor fáj.

És most hadd mondjak valamit, ami talán szokatlanul hangzik:

Engedd meg magadnak, hogy elfáradj.
Engedd meg magadnak, hogy ne csinálj semmit.
Engedd meg magadnak, hogy elég legyél.

Nem azért, mert mindent megtettél.
Hanem azért, mert létezel.

---

Ez az ünnep nem a tökéletességről szól

Nem a hibátlan díszítésről.
Nem az utolsó simításokról.
Nem a végtelen megfelelésről.

Hanem rólad.

Azokról a pillanatokról, amikor leveheted a páncélt.
Amikor nem kell erősnek lenned.
Amikor visszatalálsz ahhoz, aki mindig is ott volt benned:

a szerethető,
érzékeny,
mély,
bátor lélekhez.

---

Egy csendes emlékeztető neked

Ez az ünnep rólad is szól.
Nem kell hozzá erősnek lenned.
Csak jelen lenned.

Lélegezz.
Hunyd le a szemed.
És mondd ki magadnak, akár most, akár este, egyedül:

„Ma nem kell erősnek lennem.
Ma szeretem magam.”

És ez…
pont elég.